|
A német császárság, valamint a török szultán hatalmas birodalmai közé ékelődött (a felosztott magyar királyság keleti-déli önálló tartományát képező) Erdélyi Fejedelemség igen kedvező helynek bizonyult a kereskedő és literátor elődök számára. Erdélyben megtalálták a kereskedés szempontjából is oly fontos hatalmi egyensúlyt és együttműködési rendszert a három rendi nemzet és négy elfogadott vallás (magyar - szász - székely, illetve a református - lutheránus - unitárius - katolikus) között, amely egyedülálló volt a vallási és etnikai ellentétektől szenvedő Európában.
Azután a Báthoryak mellett vitézkedő és literátorkodó családok a XVI. század legvégén menekülni kényszerültek az Erdélyt elnéptelenítő Basta Giorgió rémuralom idején, valamikor 1600 és 1604 között.
A református Kalitzák ekkor kerülhettek a Felvidékre, ahol is a Duna menti Komáromban telepedtek meg hosszú századokra, és itt váltak igazi polgári famíliává.
Közülük való az a Kalitza János (élt 1781 - 1833 években), aki apai ágon egyenes őse feleségemnek, Kalitza Erzsébetnek.
|
